Hagyományosan a fotóregényeket a képes filmregények műfajához szokás visszavezetni. Ennek a megjelenésének a dátuma is változik forrásonként, van, aki a film megjelenésével egyidejűleg az 1910-es évekre (Jan Baetens), mások pedig a 30-as évekre datálják. Magyarországon inkább a 60-as években válik elterjedt műfajjá. Többnyire filmsnittekből, ritkább esetben standfotókból, illetve képaláírásokból álló képkocka együttesek alkotják. Külföldön elterjedt volt a szövegbuborékos változat is. Egy lapon közölt, de több számon keresztül folytatásban elmesélt történetekkel (A Hét), duplaoldalon megjelenített rövid bemutatókkal (Film, Színház, Muzsika), vagy több oldalas verziókkal (Pajtás és Ifjúsági Magazin) is találkozhatunk a magyar sajtóban. Hasonló arányban közöltek a keleti blokk országaiból származó filmeket, mint a nyugati országokból vagy amerikából híressé vált filmeket. Némely filmregénynél érezhető a propaganda jelleg, illetve a Pajtásban a II. Világháború történetét feldolgozó filmeken kívül egy hasonlóan szerkesztett "A Pajtás történelemkönyve" rovat is futott. A magazinok elején prezentált "hírek a nagyvilágból" rovat is a filmhiradók és a filmregények tördelésével rokon.

Funkciójában egyaránt volt cél a megjelenített filmek reklámozása, mint az, hogy újra átélhetővé, hazavihetővé, felidézhetővé vált általa a mozivásznon megtekintett film.

A videólejátszó készülékek megjelenésével párhuzamosan el is tűnnek a magazinokból ezek a képes filmregények, hogy könyv vagy füzet formában bukkanjanak aztán újra elő - főleg külföldön (pl. Star Wars, Star Trek, stb.). A magyar könyv alakban közölt irodalmi filmforgatókönyvek pár oldalas képmellékletet közölnek inkább a szövegek mellé.